Így borították fel Trump vámjai egy hét alatt a teljes világgazdaságot
Szerdán életbe léptek a Donald Trump által április 2-án bejelentett viszontvámok, amelyektől az amerikai elnök az Egyesült Államok külkereskedelmi mérlegének helyrebillenését, és az amerikai ipar újjáéledését várja. Az elmúlt napokban már szinte követhetetlen mennyiségű hír zúdult a világra Trump vámjaival, és az egyes országok által adott válaszok, ajánlatok és ellenlépésekkel kapcsolatban. Mindeközben már az elmúlt egy hétben – a vámok életbe lépése előtt – a feje tetejére állt a világgazdaság, mindenki a zuhanó tőzsdeindexeket próbálja értelmezni, illetve megjósolni, hogy milyen hatással lesznek az elmúlt hetek eseményei a világgazdaságra hosszú távon.
Ebben a cikkben igyekszünk összefoglalni, mi is történt az elmúlt hetekben, mit lehet tudni ezen a ponton, mik a megválaszolatlan kérdések, illetve megnézzük, a vezető közgazdászok hogyan látják a világgazdaság helyzetét. A helyzet képlékeny: a cikk megjelenése előtt jelentette be az elnök, hogy Kínát tovább vámolja, az együttműködő országoknak pedig 90 napos felmentést ad.
A vámok
Azt már az amerikai elnökválasztási kampány idején is lehetett tudni, hogy Donald Trump odavan a vámokért. Trump egyik fő választási ígérete volt, hogy óriási vámokat fog kivetni az Egyesült Államokba érkező külföldi árucikkekre, különösen a kínai termékekre. Az első vámok életbe lépésére egészen február 1-ig kellett várni, ekkor lettek élesek a Kanadára és Mexikóra korábban belengetett 25 százalékos, illetve a Kínára vonatkozó 10 százalékos vámok. A büntetőintézkedés okaként az az ezekből az országokból az USA-ba áramló fentanilt jelölte meg a Fehér Ház. Ezeknek a vámoknak egy részét később felfüggesztették, majd visszavezették, a Kínára vonatkozó vámokat pedig egy hónappal később még 10 százalékkal megfejelték.
Márciusban újabb két vámintézkedést jelentett be Trump. Először 25 százalékos vámmal sújtotta az USA-ba irányuló acél- és alumíniumimportot, majd ugyanekkora vámot vetett ki az Amerikán kívül gyártott autókra is. Ez volt az első két tétel, ami több másik ország mellett már az Európai Uniót is érintette, ráadásul elég súlyosan.
A feketeleves azonban csak ezután következett. Április 2-án – amit Trump csak „Liberation Daynek”, vagyis „a Felszabadulás napjának” hív – az Egyesült Államok elnöke bejelentette eddigi legdurvább és legátfogóbb vámpolitikai intézkedéseit. Trump a világ minden országára egy alapszintű, 10 százalékos vámot vetett ki, az USA számos fontos gazdasági partnerére pedig ennél is jóval nagyobbat. A vámok valóban egyetlen országot sem kerültek el, Trump két olyan sziget esetében is tízszázalékos vámról döntött, ahol gyakorlatilag csak pingvinek élnek, emberek nem.
Az Egyesült Államok főbb kereskedelmi partnereire kivetett vámok új szintjei szerdától:
- Európai Unió – 20 százalék
- Vietnám – 46 százalék
- Tajvan – 32 százalék
- Japán – 24 százalék
- India – 26 százalék
- Dél-Korea – 25 százalék
- Egyesült Királyság – 10 százalék
Trump Kínát sem kímélte, a korábban kivetett vámokat még 34 százalékkal megemelte, így a Kínából importált termékekre 54 százalékos vám vonatkozott már. Április 7-én az USA ezt még megnövelte 50 százalékkal a kínai ellenvám miatt, így szerdán Kínára 104 százalékos vám lépett életbe. Magyar idő szerint szerda este az amerikai elnök arról posztolt, hogy a vám mértékét 125 százalékra emeli, mert az ország „nem tartotta tiszteletben a világpiacot”.
Az elnök ugyanakkor cikkünk megjelenésével egy időben azt is bejelentette, hogy azok az országok, amelyek nem vezettek be megtorló vámot az Egyesült Államok ellen, illetve tárgyalási szándékot mutattak az amerikai hatóságokkal, ott 90 napig csak 10 százalékos vám lesz érvényben. Trump nem részletezte, hogy pontosan milyen országokról van szó. A hírre a piacok jól reagáltak, az S&P 500 6,5 százalékkal, a Dow Jones indexe 5,9 százalékkal emelkedett.
Trump szerint ezek a vámok „Amerika aranykorát” fogják elhozni.
Egyelőre itt tartunk az Egyesült Államok és Trump oldaláról, a sornak azonban valószínűleg még nincs vége. Kedd este ugyanis egy republikánus adománygyűjtő vacsorán az elnök arról beszélt, hogy az Egyesült Államok hamarosan a gyógyszerekre is vámokat fog bejelenteni.
Miért haragszik Trump a világra?
Röviden: Trump szerint a jelenlegi világgazdasági rendszerben az Egyesült Államokat lehúzta a velük kereskedő többi ország, mások gazdagodtak, miközben az USA elszegényedett.
Kicsit hosszabban: az amerikai gazdaság nagyon speciális helyzetben van a világgazdaságban. Az amerikai állam elképesztően el van adósodva – az államadósság több mint 36 ezer milliárd dollár, ennek nagyjából a harmadával pedig külföldieknek tartozik Washington. Emellett az USA külkereskedelmi hiánya is nagyon nagy, 122,7 milliárd dollárt tett ki februárban, vagyis sokkal több terméket importál, mint amennyit exportál. Donald Trump rá van csavarodva a külkereskedelmi egyenleg mínuszára, szerinte ez azt jelenti, hogy minden más ország lehúzza Amerikát.
A külkereskedelmi egyenleg annyira fontos Trumpnak, hogy az április 2-án bejelentett viszonossági vámokat – amikkel az USA sújtja a kereskedelmi partnereit – sem az alapján számolták ki, hogy a másik ország mekkora vámokat vet ki az amerikai termékekre, ahogy előzetesen mindenki gondolta. Hanem az alapján, hogy az adott országnak mekkora a külkereskedelmi többlete az USA-val szemben. Erről szól az az elhíresült képlet is, ami alapján a kormányzat kiszámolta, melyik országra mekkora vámot vet ki. Kína például 68 százalékkal nagyobb értékben küld termékeket és szolgáltatásokat az Egyesült Államokba, mint amennyit onnan vesz,
ezt elosztották kettővel, és bumm, Kína 34 százalékos vámot kap.
Trump úgy gondolkodik, hogy ezek a vámok válaszlépések az „országát kifosztó” kereskedelmi partnerek felé, vagyis ha bárki ellenvámokkal válaszol, az további amerikai lépésekre számíthat. Az amerikai elnök célja, hogy az amerikai nagyvállalatok gyártóegységeit, termelőbázisát visszacsábítsa Kínából, hogy ezáltal munkahelyeket teremtsen Amerikában.
Arról, milyen nagyobb terv húzódhat meg Donald Trump és csapata önmagában nehezen értelmezhető vámpolitikai húzásai mögött, itt írtunk részletesen.
Vérengzés a tőzsdéken, pánikban a világgazdaság
A világgazdaságban már Trump bejelentése után néhány órával pánikhangulat alakult ki. Világszerte beszakadtak a tőzsdék, sok nagy amerikai cég – például a Nike, az Apple és a Tesla – egyértelműen rosszul járt, a részvényeik 7-7 százalékkal zuhantak. A pánik azonban Európát és Ázsiát sem kerülte el. A Japánban irányadó Nikkei 225 index 3,24 százalékot, a papírok szélesebb körét lefedő Topix index 3,66 százalékot esett.
Az igazi zuhanás azonban csak bejelentést követő hétfőn jött, Trump vámháborúja kisöpörte a tőzsdéket. Az összeurópai Stoxx 600 index 6 százalékkal esett a kereskedés megkezdésekor, illetve az egyes országok indexei is nagy mínuszokat produkáltak, a német DAX 8,4 százalékot, a francia CAC 6,4 százalékot esett. A pánik a Budapesti Értéktőzsdét (BÉT) sem kímélte, a BUX index több mint 10 százalékos mínuszban kezdte a napot, aztán a többi régiós részvényindexhez hasonlóan korrigálni tudott. Az amerikai tőzsde is rossz napokat élt meg, percenként milliárdok égtek el a Wall Streeten: csak az S&P 500 indexben lévő cégek 5400 milliárd dollárt vesztettek az értékükből a vámok bejelentése óta.
Kedden úgy tűnt, hogy megnyugszik a részvénypiac, szerda reggel azonban Donald Trump vámjainak hatálybalépésére az ázsiai és az európai tőzsdék is eséssel reagáltak, az amerikai tőzsdék pedig mind mínuszban zártak már kedd este.
A vámokra természetesen az érintett országok is elkezdtek reagálni. A leghevesebben Kína válaszolt, 2 nappal Trump bejelentése után, a kínai kormány úgy döntött, 34 százalékos ellenvámmal sújtja az Egyesült Államokat. Erre a lépésre reagált az USA egy újabb 50 százalékos vámmal, amire Kína válaszul 84 százalékos vámot jelentett be Amerikával szemben szerda délután.
Az EU több fronton próbálja Trumpot jobb belátásra és az EU-t érintő vámok eltörlésére bírni. Hétfőn ismét megpróbálkoztak egy, februárban a Trump-kormányzat által már elutasított ajánlattal: 0 százalékos kölcsönös vámot kínáltak fel Trumpéknak. Az elnök azonban ezt nem találta elég „jó dealnek”, így elutasította. Ennek ellenére az EU továbbra sem zárkózik el a tárgyalástól, de eddig nem látták jelét annak, hogy mindkét fél felvegye a kapcsolatot.
A másik front az Európai Unió részéről is már egy kicsit harciasabb, és inkább mutat a permanens vámháború irányába. Szerda délután az európai uniós tagállamok kormányai ugyanis megszavazták, hogy kereskedelmi ellenintézkedéseket vezessenek be az Egyesült Államok által kiszabott vámokra. A jóváhagyással a válaszlépéseket hamarosan kihirdetik, április 15-től kezdik alkalmazni. A Politico szerda hajnalban a lista egy még nem megszavazott változata és a tavalyi behozatali adatok alapján 22 milliárd euró értékűre becsülte az intézkedések értékét. A lap szerint az akár 25 százalékos vámokkal főleg az olyan államok termékeit veszik célba, amelyekben erősek a Trumpot elnöknek jelölő republikánusok. A Reuters úgy értesült, hogy a nagy alkoholgyártó tagállamok lobbizása miatt a whiskyk és a borok lekerülhettek a listáról, hogy ne érintse az ilyen árukat egy esetleges válasz az USA-tól.
Oda jutottunk, hogy Kína lett a jó világpolgár
A vámok bejelentése óta közgazdászok egész sora tett nyilatkozatot a Trump intézkedéseivel kapcsolatban. Nyilván mindegyikőjüknek feltették a kérdést, hogy milyen hatásai lehetnek a vámoknak, erre magabiztos választ – érthető okokból – viszont senki nem mondott. Jelen pillanatban legfeljebb lehetséges forgatókönyveket vázolnak fel, túl pozitívnak azonban egyiket se lehet nevezni.
Az egyik legnagyobb amerikai bank, a Goldman Sachs szerint egyre nagyobb az esélye, hogy recesszióba löki Amerikát Trump vámháborúja, és ezzel a véleményükkel nincsenek egyedül. A közgazdászok között viszonylagos egyetértés van azzal kapcsolatban, hogy ha Trump még hónapokig fenntartja a vámokat, akkor az Egyesült Államok recesszióba kerülhet, és egyúttal magával ránthatja az egész világot. Erről beszélt Zsiday Viktor befektetési szakember is a Partizán adásában. Zsiday szerint a vámok rövid távon biztosan károsak, hosszú távon pedig nem látszik az elméleti megalapozottságuk. Zsiday arról is beszélt, nem reális Trump azon célja, hogy visszatelepüljön a gyáripar az USA-ba, mert a cégek nagy része nem lesz versenyképes amerikai bérek mellett.
Egy másik elem, ami sok közgazdász elemzésében elhangzik, hogy Trump vámpolitikája éppen visszatér az Egyesült Államok 19. századi gazdaságpolitikájához – ahhoz, ami a 30-as évek gazdasági válságát is súlyosbította. Bod Péter Ákos volt jegybankelnök szintén ezen az állásponton volt, sőt, Bod szerint tulajdonképpen ez nem is vámpolitika, hanem inkább szankciós politikára hasonlít. „A mértéke abszurd, a magyarázata nem közgazdasági” – mondta az ATV-n. Az Egyesült Államokra gyakorolt lehetséges gazdasági hatásokat sokáig lehetne taglalni, de még egy dologban egyetértés van a közgazdászok között, mégpedig abban, hogy Trump amilyen gyorsan előidézte ezt a helyzetet, olyan gyorsan be is fejezheti, minden csak egy elnöki rendelet kérdése.
Amivel viszont sokkal többet foglalkoznak a szakemberek, az a vámokkal sújtott országok helyzete, lehetőségei és stratégiái. Az már most látszik, hogy a legnagyobb összefeszülése az Egyesült Államoknak Kínával lesz. Ez nem is meglepő, Trump már az első elnöksége alatt is kereskedelmi háborút hirdetett Kínával szemben.
Az is egyértelmű, hogy Kínának jelentős kiesést jelent, ha az USA-ba a vámok miatt nem exportál. A Bloomberg Economics kereskedelmi áramlásokról és gazdasági kapcsolatokról szóló elemzése szerint Kína valószínűleg exportjának nagy részét átirányítja majd, hogy pótolja az USA-ban elvesztett piacot, ahogyan azt Trump első kereskedelmi háborúja után is tette. „Kína lehet a nagy nyertese ennek a helyzetnek, mert az országok azt fogják nézni, és azt fogják mondani: »Nos, kivel tudunk most üzletelni?« Az amerikaiak annyira kiszámíthatatlanná váltak” – mondja Edward Alden, a Council for Foreign Relations vezető munkatársa és a globális kereskedelem szakértője. „Kína, bármilyen ironikus is ez, viszonylag jó világpolgárnak tűnik jelenleg.”
Kína ugyanakkor nehéz helyzetbe is kerülhet, mivel az árudömpingre várhatóan nem fognak jól reagálni az országok, mint ahogy az a kínai elektromos autókkal is történt az EU-ban. Ennek a helyzetnek tehát megvan az a veszélye, hogy „az amerikai sokk egy súlyosabb kínai sokkhoz fog vezetni. Ami nagyon is valószínű, hogy erre reagálva a világ többi jelentős szereplője is vámokat fog bevezetni Kínával szemben. Ez a forgatókönyv eléggé biztos” – mondja ugyancsak a Bloombergnek Richard Baldwin közgazdász. Baldwin szerint a globális gazdaság megmentője az lehet, hogy a globális kereskedelemnek a mindössze 15 százalékát adó USA-val szemben a fennmaradó 85 százalékot képviselő országok, köztük Kína, nagyon szeretnék fenntartani a rendszert a jelenlegi formájában. Baldwin szerint a világ többi része, élén Kínával és az Európai Unióval, saját lépéseket tehet a kereskedelem liberalizálására, még akkor is, ha a Trump vámcsapására adott azonnali válasz a világot kettéosztja olyan országokra, amelyek megpróbálnak megfelelni Trump követeléseinek, és olyanokra, amelyek szembeszegülnek.
Több közgazdász olyan forgatókönyvet is el tud képzelni, ahol a szuperhatalmak közé szorult országok és kereskedelmi blokkok – például az Európai Unió – már nem próbálják megmenteni a régi rendet. Ehelyett egy újat építenek, amely kevésbé függ az amerikai kereslettől, és jobban védett a kínai túltermeléssel szemben. Ezek az országok diverzifikálhatják a kereskedelmi partnereiket, új szövetségeket köthetnek, és új szabályozási struktúrát építhetnek ki.
