Orbán a Trumppal folytatott tárgyalás után: Magyarország továbbra is amerikai szankciók nélkül importálhat orosz kőolajat és földgázt

- Orbán Viktor pénteken találkozott Donald Trumppal a Fehér Házban.
- A munkaebéd után Orbán azt mondta, az Egyesült Államok a Török Áramlat és a Barátság vezeték esetében teljes mentességet ad az orosz kőolajat és földgázt sújtó amerikai szankciók alól Magyarországnak.
- Később a Reutersnek egy fehér házi forrás azt mondta, a mentességet 1 évre adta meg az Egyesült Államok.
- Orbán azt is mondta, Magyarország fűtőanyagot fog vásárolni a Westinghouse-tól, és megnyitják az utat a kis amerikai moduláris reaktorok magyarországi megjelenése előtt. Az amerikaiaktól megkapják az elhasznált fűtőanyagok tárolásához szükséges technológiát is.
- A Paks II. erőművet érintő amerikai szankciókat teljes egészében eltörlik, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény visszaállításáról viszont nem született megállapodás.
- A munkaebéden Trump azt mondta, egyetértenek abban, hogy a háború véget fog érni a nem túl távoli jövőben. Orbánnak vannak ötletei, hogyan ültetné tárgyalóasztalhoz Putyint, és ezeket bemutatta Trumpnak, aki szerint ha lesz találkozója Putyinnal, az Budapesten lenne.
- Trump szerint Orbán sikeres lesz a következő választáson, és a megafonos Bohár Dániel kérdésére azt mondta, nem ismeri az ellenfelét, nem is tudja, hogy van-e ellenfele.
Ezt a közvetítést már lezártuk.
Nagyon köszönöm a meghívást! Jó itt lenni újra hat év után, mondja az amerikai elnök mellett helyet foglaló Orbán Viktor a Fehér Házban. Azért vagyunk itt, hogy egy új fejezetet nyissunk a magyar–amerikai kapcsolatokban. A miniszterelnök megköszönte Trump eddigi erőfeszítéseit, és arról beszélt, hogy egy aranykor jöhet el a két ország kapcsolatában.
Külön kitért arra, hogy a „legfontosabb téma Ukrajna, amely háborúban áll”, ezért előrevetítette, hogy a megbeszélések során elő kívánja adni, „milyen módon járulhat hozzá Magyarország” Trump „béketeremtő erőfeszítéseihez”.
Itt Trump válaszul megjegyezte, hogy milyen sok ukrajnai menekültről gondoskodott Magyarország, amit „mindenki nagyra értékel”. „Köszönöm szépen, megteszünk minden tőlünk telhetőt” – mondta Orbán.
Magyarország nehezen tud olajat és gázt szerezni, mert nincsen tengere, és kikötője és ez problémát okoz Orbánnak – mondta Donald Trump egy kérdésre válaszolva. Megjegyezte, hogy sok európai ország annak ellenére, hogy van tengeri kikötője – azaz rugalmasabban tud olajat beszerezni a világpiacról – mégis vesz orosz olajat, „ami nagyon bosszantó, mert eközben mi segítséget nyújtunk nekik” – mondja Trump, bár nem világos, hogy milyen orosz kőolajvásárlásra gondolt, hiszen az a szankciók miatt látványosan visszaszorult az EU-ban: a petróleum terén az EU importjában az orosz arány a 2021-es 28 százalékról 2 százalékra csökkent és ugyanez történt a nyersolaj esetében is. Kivételt a nyersolaj importjára vonatkozó szankciók alól 2027-ig kizárólag a vezetékes szállításra Magyarország mellett Szlovákia és Csehország kapott. (Közvetett vásárlás azonban Indián keresztül elképzelhető volt, miután India egy időre Oroszország legnagyobb kőolajimportőre lett, ám az ország az amerikai szankcióktól tartva csökkentett orosz beszerzésein.)
Trump szerint a kérdést ezért elsősorban nem Magyarország felé kell feltenni – amelynek infrastruktúrája miatt beszerzési lehetőségei szárazföldi országként korlátozottabbak –, hanem más, meg nem nevezett európai országok felé.
Arra azonban nem válaszolt egyértelműen, hogy Magyarország orosz kőolajimportját hosszabb távon is elfogadhatónak tartja-e, bár utalásai inkább pozitívnak mondhatók Orbán szempontjából.
Kereskedelemről, orosz–ukrán kapcsolatokról, energetikáról lesz szó a tárgyalásokon – közölte köszöntőbeszédében Trump az Orbánnal tartott munkaebéd elején, miután nagy megbecsüléssel beszélt Orbánról, akit „nagyon szeretnek” hazájában, amelyet remekül vezet.
Trump elmondta, hogy most nagyon olcsók az energiaárak, „drill, baby, drill”, azaz az Egyesült Államok maga is sokat termel kőolajat és földgázt. Az elnök megdicsérte saját gazdasági teljesítményét, mondván, infláció lényegében nincs, nem úgy, mint „a málé Biden alatt”. Említést tett a shut down-ról, megjegyezve, hogy a költségvetési befagyasztás az „őrült demokraták” miatt van.

Megérkezett Orbán Viktor a Fehér Házba, amelynek bejáratánál a protokoll szerint fogadta őt az Egyesült Államok elnöke. A távolból újságírók kiáltottak két kérdést Donald Trumphoz: hogy lesz-e Budapesten találkozó – Trumpé és Putyiné –, illetve hogy hozzájárul-e, hogy Magyarország továbbra is vegyen orosz kőolajat.
Erre Trump csak annyit kiáltott oda válaszul a budapesti találkozóval kapcsolatban, hogy erre mindig van esély, a második kérdésre pedig Orbánra mutatva annyit mondott: „Great leader!”, azaz „kiváló vezető”.
Autóval érkezett a Fehér Ház bejáratához a magyar miniszterelnök, ahol Donald Trump fogadta. A két vezető kezet fogott a kamerák előtt. Hamarosan kezdődik a munkaebéd.


Gyorsan cáfolta magát a Mol, miután egy pillanatra úgy tűnt a részvényesi tájékoztatója alapján, hogy az olajtársaság mégis úgy látja, hogy az Adriai-tenger felől érkező Janaf kőolajvezeték mégis képes lehet arra, hogy fedezze a cég kőolajigényének nagy részét. Eddig a magyar fél úgy vélte, hogy a horvát vezeték kapacitása ehhez messze nem elég, ezért megkerülhetetlen az Oroszország felől futó Barátság kőolajvezeték.
A tájékoztatóban ugyanis az állt, hogy „Ha a Barátság-vezetéken keresztül szállított nyersolaj mennyisége jelentősen visszaesne, a Mol fokozhatná az Adriai-vezeték kihasználtságát, és a szárazföldi finomítóinak beérkező mennyiségét körülbelül 80 százalékban így is fedezni tudná, bár ez magasabb műszaki kockázatokkal és logisztikai költségekkel járna” – idézte a Hvg a részvényesi tájékoztatót. Ez a 80 százalék azonban jóval több, mint amennyit jelenleg a Mol igénybe vesz: most a cég pozsonyi és százhalombattai finomítójához szükséges kőolajmennyiség kevesebb mint 20 százalékát hozza a Janaf-vezetéken keresztül. A horvát fél szerint a vezeték képes lenne a Mol 11 millió tonnás igényének egészét is leszállítani, ezt azonban a beszámoló alapján is vitatja a Mol, de tény, hogy ehhez nem is közelített a beszerzésekkel.
Az olajtársaság a részvényesi tájékoztató vonatkozó részének sajtóban megjelent értelmezésére reagálva közölte: „Korábbi becsléseink és feltételezéseink alapján, ha a Janaf a szükséges mennyiséget le tudná szállítani a magyar határra, a finomítóink akkor is maximum 80 százalékos hatékonysággal tudnának működni, számolva azzal is, hogy bizonyos kőolajfajták esetében változik a termékkihozatal. De szeretnénk hangsúlyozni, hogy a Janaf kapacitása és szállítási képessége nem bizonyított, amit jól mutat az is, hogy a tegnapi napon a Janaf nem tudta leszállítani határidőre a megrendelt mennyiséget.”
A Fehér Ház által közzétett menetrend szerint 17:30-kor kellett volna megérkeznie Orbán Viktornak a Fehér Házba, a miniszterelnök azonban továbbra sem hagyta el az amerikai elnöki vendégházat, a Blair House-t, ahol megszáll. Orbán Viktor a Facebook-oldalán nem sokkal 18:00 után azt írta: Hamarosan érkezünk!
Donald Trump eközben látszólag az amerikai belpolitikával van elfoglalva. Közösségi oldalán az elmúlt órákban több bejegyzésben is szenátusi reformokra szólította fel a Republikánus Pártot. Az elnök azt szeretné, ha párttársai felszámolnák a szenátusi obstrukció intézményét, ami utat nyitna az amerikai kormányzat újranyitása előtt is.

Ő is részt vesz az amerikai és a magyar delegációk munkaebédjén.
Egy ponton meg kell rendezni a budapesti találkozót Donald Trump és Vlagyimir Putyin között, de csak részletes előkészületek után – jelentette ki pénteken Dmitrij Peszkov. A Kreml szóvivője szerint ezzel az amerikaiak is egyetértenek.
„Úgy gondoljuk, hogy egy ponton mindkét fél számára kétségtelenül szükséges lesz a csúcstalálkozó megtartása, de azt nagyon intenzív, aprólékos előkészületeknek kell megelőznie” – mondta Peszkov a TASZSZ orosz hírügynökség beszámolója szerint.
Arra a kérdésre, hogy idén megtörténhet-e az amerikai és az orosz elnök találkozója, Peszkov közölte, hogy ezt nem lehet előre megjósolni.
A nyilvános program alapján magyar idő szerint 17:45-re tervezett munkaebéd valamennyit csúszik, mert Orbán Viktor még nem érkezett meg a Fehér Házhoz, ami 17:30-ra kiírva szerepelt az elnök programjában.
A munkaebéden a 444 információi szerint Orbán Viktor széles küldöttségének csak néhány tagja vesz majd részt: a kormányfőn kívül Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági, Lázár János építési és közlekedésügyi miniszter, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, Máté János, a miniszterelnöki programirodát vezető államtitkár és sajtófőnök, valamint Bíró Marcell, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója.
Amerikai részről pedig a 444 információi szerint Donald Trump mellett J. D. Vance alelnök, Pete Hegseth hadügyminiszter és Scott Bessent pénzügyminiszter biztosan lesznek, de Szijjártó korábbi bejelentése alapján ott lesz az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio is.
Ha tényleg ez lesz a munkaebéden a magyar delegáció összetétele, akkor feltűnő hiányzó lehet Szalay-Bobrovniczky Kristóf védelmi miniszter, aki egyébként szintén elutazott a delegációval a Wizz Airtől bérelt gépen. A gépen Nagy Márton nemzetgazdasági, Lantos Csaba energiaügyi, Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszterek is helyet foglaltak, fontos állami szervek vezetőivel, és persze a kormányzati narratíva közvetlen továbbítására szolgáló felületek népes képviselőivel.
Az Associated Press már ráirányította kameráját a Fehér Ház bejáratára. Itt fogja perceken belül fogadni Donald Trump a magyar miniszterelnököt. A bejáratot itt lehet figyelni élő videón.
Amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) és a jelenleg paksi atomerőműhöz nukleáris fűtőanyag vásárlásáról és távlatilag egy hatalmas, 20 milliárd dollárt is elérő együttműködést ígérő szándéknyilatkozatról is szó lehet Orbán Viktor és Donald Trump washingtoni találkozóján, a Bloomberg értesülései szerint. Mind az LNG, mind a nukleáris fűtőanyag olyan területtel kapcsolatos, ahol az oroszok a magyarországi ellátásban jelenleg meghatározók vagy egyenesen kizárólagos szereplők.
A lap egy, a tárgyalásokat ismerő emberre hivatkozva arról írt, hogy a paksi atomerőműhöz nukleáris fűtőanyagot szerződés alapján a Westinghouse Electrictől vásárolna a magyar fél, százmillió dollár (33,2 milliárd forint) értékben – ez teljesen új fejezet lenne a szovjet közreműködéssel épített atomerőmű történetében, hiszen a fűtőanyagot kizárólag oroszok szállították eddig. Kérdés persze, hogy a Westinghouse Electric mikor lép képbe, hiszen a magyar félnek még akár két évre elegendő tartaléka is lehet a megfelelően dúsított uránból.
Az LNG-üzlet is az orosz túlsúly csökkentése felé mutat, igaz, a mennyiség mérsékelt, de így is új szereplő megjelenését jelenti: Magyarország öt év alatt 600 millió dollár (200 milliárd forint) értékben vásárolna folyékony földgázt. A Bloomberg névtelenséget kérő forrása szerint ennek részletei még változhatnak a tárgyalások alatt.
Szándéknyilatkozat szintjén, de van egy, a fentieknél nagyságrendekkel nagyobb tétel is, távlati tervekkel: ez a kis méretű moduláris atomreaktorok beszerzéséről szólna. A Bloomberg forrása szerint a szándéknyilatkozaton már dolgoznak, az üzlet értéke húszmilliárd dollár (6600 milliárd forint) is lehet – tette hozzá.
A moduláris atomreaktorok a hagyományos atomerőművekhez hasonlóan atomenergiával működnek, de azoknál jóval kisebbek. Nagy előnyük, hogy előre, egy gyártóüzemben le lehet gyártani őket. A helyszínen elég összeszerelni a moduláris erőművet, így a hagyományosnál jóval gyorsabban üzembe lehet helyezni őket. Ez egy viszonylag új technológia, az Egyesült Államokban 2023-ban engedélyezték az első kis moduláris atomreaktort.
Szijjártó Péter július végén jelentette be, hogy megkezdődik az amerikai kis moduláris nukleáris technológia magyarországi bevezetéséhez szükséges technológiai, infrastrukturális, pénzügyi és jogi előkészítő munka.
Kampányeseményt csinált amerikai útjából Orbán Viktor. A Donald Trumppal történő találkozójára a kormánytagok, a propagandisták és az üzleti világ szereplői mellett az ideológiai hátországát alkotó figurákat is magával vitte. Az út körüli felhajtás azt jelzi, hogy a fontosabb kérdésekben már megállapodhatott Washingtonnal.
Erről bővebben ebben a cikkünkben olvashat.
A jelenleg elérhető tervezetek alapján az alábbi szerint alakulhat a péntek este Washingtonban (az időpontok magyar idő szerint):
17:30 – Donald Trump fogadja Orbán Viktort a Fehér Ház bejáratánál.
17:45 – Munkaebéd a Fehér Házban. A 444 értesülései szerint a tárgyaláson magyar részről Orbán Viktor, Szijjártó Péter, Lázár János, Orbán Balázs, Máté János és Bíró Marcell vesz részt, amerikai részről pedig Donald Trump, J. D. Vance alelnök, Pete Hegseth hadügyminiszter és Scott Bessent pénzügyminiszter. Az amerikai külügyminisztérium közlése szerint Marco Rubio külügyminiszter is részt vesz Orbán és Trump fehér házi találkozóján.
18:50 – Rubio programja szerint Szijjártó Péter és az amerikai külügyminiszter egy ceremónia keretein belül egyetértési megállapodást ír alá arról, hogy a két ország megkezdi a magyar civil nukleáris programmal kapcsolatos együttműködés elősegítéséről szóló kormányközi tárgyalásokat.
21:30 – Donald Trump elhagyja a Fehér Házat és floridai birtokára repül. Az indulás előtt elképzelhető, hogy az elnök válaszol néhány újságírói kérdésre is.
A 444 szerint a fehér házi program után Orbánék visszamennek a magyar nagykövetségre, a nap végén pedig J. D. Vance alelnökkel külön is találkozik a miniszterelnök.
Orbán Viktor a washingtoni találkozójukon arról próbálja majd meggyőzni Donald Trumpot, hogy Magyarország számára földrajzi és technikai okokból lényegében lehetetlen leválni az orosz kőolajról és földgázról, pedig erre egyre nagyobb a nyomás Magyarországon, különösen azután, hogy az Egyesült Államok kormánya újabb szankciókat vetett ki az orosz kőolajexportra.
Hogy stimmel-e a kormány érvelése, arról Holoda Attila energetikai szakértővel és Deák András Györggyel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgetünk a Téma legutóbbi adásában. Valamint arról, hogy Magyarország hogyan tudná megszüntetni az orosz kőolaj- és földgázfüggőségét, szemben az Orbán-kormány képviselőinek érveivel.
A teljes képhez érdemes végignézni az adást, de a legfontosabb állításokat külön is összegyűjtöttük ebben a cikkünkben.
„Az energetikai együttműködésünk terén ma egy nagyot léphetünk előre azzal, hogy Rubio külügyminiszter kollégával aláírunk egy kormányközi nukleáris együttműködési megállapodást” – nyilatkozta pénteken Szijjártó Péter az M1-nek. Ugyanis a magyar energiatörténetben először amerikai nukleáris fűtőelemeket tervez vásárolni az állam. Ezenfelül az elérhető legmodernebb amerikai technológiát fogják megvenni az elhasznált fűtőelemek biztonságos tárolására, de a megállapodásban a kis, moduláris nukleáris erőművekről is szó lesz a külügyminiszter elmondása szerint.
Az interjúban a külügyminiszter bejelentette azt is, hogy a kormány átfogó beruházási, oktatási, képzési és technológiai megállapodást készít elő az amerikai Voyager Technologieszel. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy Magyarország részt vegyen a vállalat űrállomásának építésében. Szijjártó szerint a Voyager Technologies a világ egyik legjelentősebb űrtechnológiai vállalata, amely azt tervezi, hogy 2029-re kereskedelmi hasznosítású és működtetésű űrállomást épít és bocsát fel Föld körüli pályára.
A tárgyalás legfőbb kérdése és az Orbán–Trump-barátság szorosságának mércéje, hogy sikerül-e a magyar miniszterelnöknek elérnie Trumpnál, hogy Magyarország mentességet kaphasson az orosz olajra vonatkozó amerikai szankciók alól. Míg politikai szempontból várhatóan kifejezetten baráti lesz a találkozó, gyakorlati, gazdasági szempontból akár feszült részei is lehetnek a fehér házi munkaebédnek az orosz energiaimport kérdése miatt.
Orbánnak több, az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos területen kell érdemi eredményt felmutatnia, hogy igazolja, a Trumppal kialakított bizalmi viszony gyakorlati érdekérvényesítésre váltható, írja kollégám, Nyilas Gergely ma reggeli elemzésében.