Sűrű az EU-csúcs napirendje, aminek Orbán a közepére fog odaérni a Kossuth téri beszéde után

Rendhagyó uniós állam- és kormányfői csúcstalálkozót rendeznek csütörtökön Brüsszelben – legalábbis magyar szempontból. Arra ugyanis még nem nagyon volt példa, hogy a magyar miniszterelnök nélkül kezdje az ülést az Európai Tanács.

Orbán Viktor és Bóka János EU-ügyi miniszter is hangsúlyozta, hogy többször kérték: ne legyen október 23-án, a magyar nemzeti ünnep napján az uniós csúcs. Teljesen így sem fogja kihagyni az uniós csúcsot Orbán, csak később fog megérkezni, mint a többi vezető. A csúcs délelőtt 10 órakor kezdődik, a magyar miniszterelnök viszont 13 órakor még a Kossuth téren mond beszédet a Békemenet végén, utána repül majd Brüsszelbe.

Arra más tagállamnál is volt példa, hogy a vezetője akár belpolitikai okokból távol maradt egy ilyen találkozótól. Ritka, de olyannyira nem elképzelhetetlen lehetőség, hogy szabály is van rá, ilyenkor mi a teendő: egy másik állam- vagy kormányfője helyettesítheti. Bár már úton az erősítés a cseh Andrej Babišsal, a Fidesz európai pártcsaládjának Orbánon kívül még egyetlen tagja sincs a testületben.

A miniszterelnök azt mondta, amíg meg nem érkezik, addig Robert Fico szlovák kormányfőt kérte meg, hogy képviselje a magyar álláspontot. Ezt írásban is előre jelezte.

Jogosan érvelhetnek azzal, hogy egy nemzeti ünnep fontosabb egy állam- és kormányfői csúcstalálkozónál. Csakhogy korábban, 2014-ben már volt rá példa, hogy egy csúcstalálkozót október 23-án rendezzenek, akkor viszont el is maradt Orbán Viktor beszéde.

Az az eset több szempontból más volt. Akkor kellett például az Európai Bizottságot kijelölni, bár eddigre már megvolt az elnök jelölése és az Európai Parlament jóváhagyása, így nagy izgalmakkal nem kellett számolni, ráadásul akkor még lett volna idő másnap is az ilyen formaságokra a mostani egynapos csúcsokkal szemben.

Egy másik különbség, hogy akkor Orbán túl volt egy nyertes parlamenti és önkormányzati választáson, most pedig mozgósítási hajrában van a Tisza Párt ellen. Nem kell nagy jóstehetség hozzá, hogy vajon az lesz-e a narratíva, hogy a Békemenet hizlalása tulajdonképpen nemcsak egy belpolitikai eszköz, hanem üzen az állam- és kormányfőknek, ahogy ahhoz sem, hogy vajon őket is sikerül-e majd lebrüsszelezni.

A közeljövőben nincs tervben a budapesti békecsúcs

Orbánnak az is különleges helyzetet jelent, hogy néhány napja még úgy tűnt, úgy utazik majd a brüsszeli csúcsra, hogy hamarosan Budapesten rendezik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök csúcstalálkozóját, ennek időpontja azonban csütörtökre teljesen bizonytalanná vált. A találkozóról múlt csütörtökön az amerikai elnök még azt mondta, hogy „elég gyorsan”, akár két héten belül megvalósulhat, szerdán azonban megerősítette, hogy lemondta a közeljövőben tervezett budapesti találkozót.

„Nem éreztem megfelelőnek. Nem éreztem úgy, hogy el tudnánk jutni oda, ahová el kell jutnunk. Ezért lemondtam. De a jövőben meg fogjuk tartani” – fogalmazott az amerikai elnök szerda este. Trump azt követően beszélt a közeljövőben tartandó csúcstalálkozó lemondásáról, hogy új szankciókat vezetett be a legnagyobb orosz olajvállalatokkal szemben.

Nem sokkal korábban találkozott Szijjártó Péter külügyminiszter Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel Washingtonban. Utána arról beszélt, hogy lesz a békecsúcs, a kérdés csak az időzítés, hogy mikorra sikerül az előkészítő munkát úgy elvégezni, hogy annak nyomán egy eredményes csúcstalálkozót lehessen tartani.

Mi történik addig, amíg Orbán is odaér?

Az egyértelműnek tűnik, hogy az ülések végén kiadott következtetések szempontjából sokat nem oszt, nem szoroz, hogy végig a csúcson lesz-e személyesen Orbán.

Az egyik ok, hogy az Ukrajnáról szóló részhez az előzetes jelzések alapján amúgy sem fog csatlakozni, miután zsinórban az elmúlt három formális EU-csúcson sem tette meg. Orbán arra utalt, hogy amellett, hogy Fico fogja helyettesíteni, az álláspontját előre elküldi írásban. A csúcson a napirend elfogadása után az első tervezett pont épp Ukrajna, így várhatóan éppen arról a részről marad le, ahol mindegy neki, miről irkálnak a többiek.

Az ORF szerint Fico arról beszélt, hogy Orbán megkérte: jelezze, hogy ismét hagyják ki. Budapest arra kért, hogy a csúcstalálkozó Ukrajnával kapcsolatos következtetéseit ne egyhangúlag, hanem csak 26 ország, Magyarország kivételével fogadja el – mondta Fico.

A másik ok, hogy magáról a szövegről már szinte teljes egészében meg szoktak állapodni, mire az állam- és kormányfők odaérnek. Az EU-ügyi minisztereik és egy szinttel lejjebb, de folyamatosabban az EU-hoz rendelt képviseletek is dolgoznak rajta, hogy a vezetőknek legfeljebb néhány szögletes zárójelbe tett számot vagy mondatot kelljen tisztába tenniük. Az Európai Tanács tavaly megválasztott elnöke, António Costa alatt ráadásul ez még hangsúlyosabban így van, uniós forrásból amiatt dicsérték, hogy az elődjénél kevésbé szólnak a szövegezésről az ülések, nagyobb a hangsúly a párbeszéden vele és egymással is.

Ebből viszont már az is látszik, miért nem szerencsés, hogy Orbán nincs ott: épp azokból a zárt ajtók mögötti egyeztetésekből marad ki, amelyekről inkább szólnak a csúcstalálkozók. Ráadásul mindezt úgy, hogy az általa hangoztatott békepártiság szempontjából legfontosabb résznél.

A témák között ráadásul így is van olyan, amely Ukrajnával kapcsolatos, de nem mindenféleképp egyhangú döntést követel. Ezeket formailag nem az Európai Tanács hozza, de a mögöttük álló politikai egyetértést kikalapálhatják az ülésen.

Ilyen a legújabb szankciócsomag, bár ezt sajtóhírek alapján eddig sem a magyar kormány tartotta fel. Ugyan Szijjártó Péter külügyminiszter fogadkozott, hogy harcolni fognak az orosz földgáz és kőolaj kivezetésének ütemterve ellen, nem látszik a Donald Trump korábbi kérésével összhangban lévő tervezetnél olyan keresztbe blokkolás, mint az előző csomagnál. Szijjártó ehelyett perrel fenyegetőzik. Erre talán kommunikációs utóvédharcként is lehet tekinteni abból kiindulva, hogy az Európai Bizottság mennyire meg szokta alapozni jogilag a javaslatokat, valamint mennyire sikeres a kormány az EU bíróságán.

A Reuters szerint a mostani csomagnál előbb az osztrákok követelték bizonyos befagyasztott javak elengedését, hogy kárpótolják a Raiffeisen Bankot orosz büntetések miatt, majd Ficóék álltak elő különféle követelésekkel, de úgy néz ki, már ők sem blokkolnak. Marie Bjerre a dánok soros uniós elnöksége nevében szerdán közölte, hogy még a héten meg akarnak állapodni.

A lefoglalt orosz vagyon sorsa is az asztalon

A lefoglalt orosz vagyon felhasználásával Ukrajnának adott jóvátételi hitelnél már hangosabb a magyar kormány. Ezt szeptember közepén jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, és a lényegét úgy foglalta össze, hogy „Oroszország fizessen”. Hiába a kétszavas összefoglaló, ennél bonyolultabb a probléma, amit jelez, hogy még mindig nincs hivatalos javaslat.

Az EU egy jókora lefoglalt vagyonhalmon ül, amely a nagyrészt Belgiumban, az Euroclear pénzügyi szolgáltatónál szankciókkal befagyasztott orosz jegybanki tartalék. Ha holnap hirtelen véget érnének a harcok, és az EU úgy döntene, feloldja a szankciókat, gyorsan vissza is kellene szolgáltatni ezt. Épp ezért idáig csak egy olyan, G7-ekkel közös hitelt adtak, amelyet a jegybanki vagyon hozamának lefölözésével fizetnek vissza, vagyis magához a vagyonhoz nem nyúltak.

Most azt próbálják megoldani, hogy az ukrán kecske is jóllakjon, de látszólag az orosz káposzta is megmaradjon. Úgy tűnik, a nagy ötlet, hogy persze, visszaadják, csak akkor az oroszok adjanak egy másik káposztát.

A hitellel gyakorlatilag átfolyatnák a jegybanki vagyont az ukránoknak, és csak akkor kellene visszafizetniük, ha az oroszok jóvátételt adnak.

A fő ellenző itt sem Magyarország, hanem Belgium kormánya, amely attól fél, hogy onnantól kevesebben mernék náluk parkoltatni és fialtatni a vagyonukat, mert félnének, hogy hasonlóan járnak. Bart De Wever miniszterelnök korábban már közölte: az nem működik, hogy „elveszik Putyin pénzét”, de rájuk hárítják a kockázatokat.

Orbán szerint Bart De Wever a legutóbbi, informális csúcstalálkozón is elmagyarázta, hogy közössé kellene tenni a felelősséget. Orbán „semmiképpen” nem venne részt ilyen alkuban, „soha nem fogunk más pénzéhez nyúlni”. Ha az EU így döntene, annak nem lenne Magyarország a részese, „nem lenne felelősségünk ezért a jövőben” – vagyis nem mondta ki, hogy automatikusan vétózna, csak hogy valahogyan kimaradna.

Nem sokkal később a magyar miniszterelnök kimondta, mi miatt aggódik. Felvette a kapcsolatot az oroszokkal, hogy milyen ellenlépésekre számíthat, elkoboznák-e az Oroszországban lévő magyar cégeket vagy azoknak a vagyonát. Ilyen történt például a dán Carlsbergnél, és vannak Oroszországban ragadt magyar leányvállalatok is, amelyek miatt egyszer már az ukránok listázásba kezdtek. Szijjártó hétfőn elárulta: miután „természetesen konzultáltunk az oroszokkal”, azt válaszolták, hogy tagállamonként értékelik a helyzetet az esetleges ellenlépéseknél. Ez arra utalhat, hogy elég a kimaradás, a magyar kormány akár meg is úszhatja az ellenlépéseket akkor is, ha nem vétózik, bár a 130 milliárd eurósra becsült kölcsön lehet olyan jelentős, hogy az oroszok minden eszközt megragadjanak.

A lakhatási válságról is szó lesz

Ukrajnán túl ott lesz az asztalon az a védelmi ütemterv, amellyel az Európai Bizottság például drónvédelmi rendszert hozna létre. Ez a Készenlét 2030-ra átkeresztelt Rearmhoz tartozik, amiben átcsoportosítási és költségvetési lazítást engedve, valamint kölcsönlehetőségekkel lehetett felpörgetni a védelmi kiadásokat. (A magyar kormány a hitelből és a gyeplő engedéséből is kért.) A terv most a költekezést próbálná közös, hatékonyabbnak tűnő tervekbe csatornázni. Ha Orbán ezekre gondolt háborús tervként, amelyek ellen két hete aláírást gyűjt: az ütemtervet a júniusi EU-csúcson egyhangúlag kérték.

A gazdasági témák közül viszik tovább a versenyképességet, ahol akár a tavalyi budapesti EU-csúcsra is visszautalhatnak, bár a gyakorlati megvalósítás nehézségeit mutatja, ahogyan épp szerdán vált egy ilyen csomag az EP-ben a viták áldozatává. Várhatóan az uniós éghajlatvédelmi célok is előkerülnek a versenyképesség mellett, ami előrevetíti azt is, milyen irányt vesz majd az egyeztetés. Az Európai Tanács napirendjén ritkán látott, de Magyarországot különösen sújtó problémaként a lakhatási válságról is szó lesz. Az Európai Bizottság – amelyben a tavalyi megalakulásakor először kapott külön biztost a téma – hamarosan előáll egy csomaggal a megfizethető lakhatásért, ehhez mutatnának irányt. Végül a Közel-Keletről és a migrációról is egyezkednek.